Egy vak ember ült az épület előtti lépcsőn. Lábai között egy kalap, régi, megkopott palatáblával, rajta a következő szöveg:
VAK VAGYOK. KÉREM, SEGÍTSENEK!
Éppen arra járt egy fiatalember, s látva, hogy a kalapban alig néhány fillér van, dobott bele... pár forintot. Azután kérdezés nélkül elvette a táblát a vak ember öléből, zsebkendőjével letörölte a kusza betűket, és írt rá néhány szót - majd elment.
Délután, amikor visszatért az emberéhez, örömmel nyugtázta, hogy a kalap immár szépen telt mindenféle pénzzel. A vak felismerte őt lépteiről, s megkérdezte tőle: - Ön írt-e a táblámra? S ha Ön, akkor mit?
- Semmi olyat, amely ne lenne igaz - hangzott vidáman a válasz, szólt és mosolyogva távozott.
A vak ember talán soha sem tudta meg, hogy a táblán ez a 6 szó állt csupán. Csak 6 szó, amely szívekre talált:
TAVASZ VAN, ÉS ÉN NEM LÁTHATOM!

Pöszkétől (:

Oldal: Egy vak ember
Történetek és idézetek Neked! - © 2008 - 2025 - beststories.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat